A Borsod megyei kis falu határában megelevenednek Arany János sorai. Igaz a nálunk élő bivalyok szekér nélkül, csak saját szórakoztatásukra dagonyáznak a forró nyári napokon. Napjainkban hatalmas igavonó erejük háttérbe szorult, területfenntartó szerepük azonban jelentősen megnőtt. A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket. A géppel nehezen művelhető területek karbantartását gond nélkül elvégzik. A kevésbé értékes legelők fűféléit nagyon jól hasznosítják. Ezt igazolja, hogy az anyja alatt hagyott bivalyborjú nyolc hónapos korára eléri a 300 kg-os testtömeget. Kiváló minőségű húsa bár a magyar gasztronómiának nem mindennapos alapanyaga, nemzetközi szinten azonban elfogadott és keresett terméknek számít. Húsa több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, mint a marháé. Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a feta és a cheddar. 

A bivaly első magyarországi említése a 11. századból származik, tervszerű tenyésztése a 16. századra nyúlik vissza. Bivalygulyánk valamennyi egyede génmegőrző, nukleusz állományból származik. A Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének tagjaként részt veszünk eme őshonos magyar fajtának elfogadott állomány fenntartásában, genetikai sokszínűségének megőrzésében.

Távlati céljaink között szerepel a tenyészetünkben születő borjak tenyészállatként történő továbbtartása és értékesítése, valamint minél nagyobb genetikai értékű állomány kialakítása.

Etyek egyedi klímája, talaja kiváló a szőlőnek. A három természeti tényező együttesen garantálja a szőlő folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését.

A magyarországi átlagánál hűvösebb, a folyamatos szellőnek köszönhetően mindig hűvös légtömeget szállít a borvidékre.

A nyári melegben a friss szellőnek köszönhetően a lombfalat könnyen átjárja a szél, és szőlők savai élénkek maradnak.

A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő vízellátása. A hegy- és domboldalakon a napfény nagyobb beesési szöggel érkezik a talajfelszínre, illetve a szőlőre.

Az ősz folyamán jellemző hűvös hajnalok alatt a szőlő lehűl, így alacsonyabb hőmérsékleten kerül feldolgozásra.

Nem csoda hát, hogy a környéken már a Rómaiak idejében is foglakoztak szőlőműveléssel. Az 1700-as években betelepített német családok ismét felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek jelentős része most is használatban van. Az etyeki bort  - felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgőkészítéshez - a századforduló után  kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel.

Napjainkban ismét a felvirágzás korát éli az etyeki szőlőtermesztés, bor- és pezsgőkészítés.

A Móró birtokon szántóföldi gazdálkodást megközelítőleg húsz hektáros földterületen folytatunk.

Profilunk a lovak takarmányozására szolgáló fűszéna termesztése. A minél jobb minőségű takarmány előállítása a jó minőségű vetőmagnál kezdődik. A gyepfelület kialakításánál  a lovak takarmányozási igényeinek legmegfelelőbb, 2 féle takarmányfű magkeverékkel vetettük be a területeinket.

A lovak számára nélkülözhetetlen széna előállítását nagy körültekintéssel végezzük, figyelembe véve az időjárási viszonyokat is, hogy illatos, zölden száradt, penészspóra mentes takarmányt állítsunk elő.

Amennyiben vásárlóink igénylik módunkban áll a körbálázott széna fedett szín alatti tárolására is.

Területeinket a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően műveljük, figyelembe véve, hogy földjeink 100%-ban nitrát érzékeny területen fekszenek. Szántóink tápanyag utánpótlását kizárólag szerves trágyázással oldjuk meg.

Rövidtávú céljaink között szerepel gépparkunk további bővítése, hogy a még hatékonyabb munkánk eredményeként még jobb minőségű terméket állítsunk elő vásárlóink megelégedésére.

A Móró birtokon erdőgazdálkodást megközelítőleg 35 hektáron folytatunk. Erdeink a gyertyános kocsánytalantölgyes ill. cseres klímában helyezkednek el, zömében 300-350m tengerszint feletti magasságban.

Erdőgazdálkodásunk fő célja  az erdők produktív funkcióinak -mind fatermesztési mind egyéb gazdasági funkcióinak- biológiai diverzitásának fenntartása és bővítése. Továbbá  erdeink védelmi funkcióinak elsősorban a talaj- és vízvédelemnek fenntartása és fejlesztése.

Gazdálkodásunk során maximálisan szem előtt tartjuk a fenntartható erdőgazdálkodást.  „ Az erdőt olyan módon és ütemben lehet használni, igénybe venni, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak,  úgy, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét.”

Sajnálatos módon napjainkban a fenntartható erdőgazdálkodás fogalmát, gyakran  tévesen használják. Azt nevezik fenntartható erdőgazdálkodásnak , ami évszázadok óta a tartamos erdőgazdálkodást jelenti. Pedig a kettő nem ugyanaz! A hagyományos, tartamos erdőgazdálkodás folyamata a faanyag felhasználására  épülő, ciklusos tevékenység. Tehát az erdőt hasznosítják , majd új erdőt telepítenek a helyére. A fenntartható erdőgazdálkodásnak a faanyag értékesítésén túl az erdei haszonvétel jegyében, minden más javak szedését is kell, hogy jelentse. Így céljaink között, szerepel a szarvasgomba megjelenítése erdei faunánkban.

Mottónk: „Az erdőt unokáinktól kaptuk kölcsön”